Az ógörög monda szerint a megsebesült kentaurt a kis ezerjófű gyógyította meg. Erről kapta latin nevét (Centaurium umbellatum, vagy Centaurium erythraea), és a köznyelv is gyakran illeti "kentaurfű" elnevezéssel. Hogy Kheiron kentaur nyillal átlőtt lábát pikk-pakk rendbetette, csak egy a kis ezerjófű érdemei közül. Utánajártunk, mire lehet még jó e növény.
Dr. House és a csalán
A csalán sok tekintetben hasonlít a híres szappanopera főhőséhez. Dr. House kegyetlen, ahol teheti, mindenkibe belemar egyet-kettőt, mégis szinte mindenre tudja a választ. A csalán, mint egyik legismertebb gyom- és gyógynövényünk, hasonlóan viselkedik. Csípős, de aki használja, sok betegségtől megmenekülhet.
Isteni gyógyír egyenesen Achilléstől: közönséges cickafark
Homérosz írta, hogy egy kentaur tanította a félisten Achillést a gyógyfüvek használatára, aki ezek után a trójai harcokban katonáinak vérző sebeit a cickafarkfűvel gyógyította, de állítólag a híres kínai tanítómester és filozófus, Konfúciusz sírja körül is ez a növény virágzik.
Szemránckrém és hajszínvarázs egy virágban: a búzavirág
Égi virág a búzavirág, legalábbis egyik népi elnevezése szerint. A tapasztalat szerint minél több neve van egy növénynek, annál régebben és szélesebb körben ismert. A búzavirág osidoktol velünk van: már Tutanhamon egyiptomi fáraó sírjában is olívaleveleket és búzavirágot tekertek egy papíruszhéjba halotti koszorú gyanánt.
Egy csípős úr az űrből: a borsos varjúháj
Több ezer éve velünk él, de azóta sem sikerült kideríteni, hogy végül is gyógyít, vagy mérgez inkább ez a sziklakertekben is gyakran feltűnő kis virág, a borsos varjúháj. Egyesek vehemensen tiltakoznak használata ellen, míg mások középkori szerzőkre hivatkozva mai napig használják a magas vérnyomás, vagy az aranyér kellemetlen tüneteinek enyhítésére.
A misztikus gyógyító - Bodza
Európa-szerte varázserővel ruházták fel és titokzatos hagyományok övezték a bodzát, míg gyógynövényként való használata szinte az emberiséggel egyidős gyakorlat. Gyógyhatásainak se szeri se száma, a talajt is javítja, finom illatú, esztétikus és szinte bárhol megterem. Az egyik legtökéletesebb ajándék, mely valaha megadatott nekünk. Legyünk nagyon hálásak érte.
Egy „állati” gyógynövény: a vérehulló fecskefű
A vérehulló fecskefű - ez a közvéleményt megosztó gyógy- és gyomnövény, rögtön két szempontból is „állati” - egyrészt, mint egy állat, képes a vérét hullatni. Ha bárhol (szárát vagy levelét) megtörjük, sajátságos sárga nedvet bocsát ki: „vérzik”. Másrészt, Plinius megfigyelte, hogy a növény gyógyító hatását még az állatok is ismerik. A fecskék állítólag a fű kicsorduló tejnedvével gyógyították meg vak fiókáikat.
Egy félreismert hős a nők szolgálatában: a fehér árvacsalán
Valószínűleg mindannyiunk találkozott már a csaláncsípés okozta égető, maró érzéssel kirándulások vagy kerti munka során. Mit szólnánk hozzá, ha valaki azt mondaná nekünk, hogy ismer egy növényt, amely úgy néz ki, mint a csalán, széleskörű gyógyító erővel rendelkezik, de nem kell félnünk tőle, mert egyáltalán nem csíp?
A szorgos méhek kedvenc pihenőhelye: a méhfű
Mint ahogy a nagy zenészek, írók, színészek kisebb testvére vagy gyermeke nehezen szabadul rokona árnyékából, úgy a növények világában sincs ez másképp. Bár valóságban csupán távoli rokonok, a nevük azonban igencsak hasonlít egymásra, így az önmagában csodás képességekkel rendelkező méhfű sokszor alulértékelt híres névrokonával, a citromfűvel szemben.
A legvonzóbb gyilkos: májusi gyöngyvirág
Mint ahogy a belladonna 'szépasszony'-t is, és egy mérgező növényt is (nadragulya) jelent olaszul, olyannyira kétarcú növény a május-június táján virágzó és mennyeien édes illatot árasztó gyöngyvirág. Ellenállhatatlan csábítás az érzékszerveknek, halálos méreg a szívnek. Elég ha arra gondolunk, hogy Pálfi György díjnyertes filmjében (Hukkle) a falusi asszonyok gyöngyvirággal mérgezték a gyanútlan férfiakat!
Lúdas Matyi ajánlata: a szagos müge
"Szagos müge, lisztmamonya, macskagyökér, tyúkturbolya, kutyabengevakarék, mindegyikből tíz marék!" - hallottuk a Lúdas Matyi rajzfilmváltozatában, amikor Matyi - orvosnak maszkírozva magát, Döbrögi legényeit küldte el a mezőre, hogy ezekből a gyógynövényekből szedjenek, uruk sebeit gyógyítandó. Hogy Matyi nem tévedett, azt számos feljegyzés bizonyítja, miszerint Európa-szerte már a középkortól használták sebgyógyításra ezt a gyönyörű tavaszi virágot, a szagos mügét.
Ellenségből barát: a kerekrepkény
Van abban valami ironikus, hogy a kerekrepkény - ez a számtalan különböző módszerrel irtott futónövény - a csaták rossz emlékét újra és újra félretéve kitartóan az emberek javát szolgálja. Bár állatokra (lóra, kutyára, macskára pl.) mérgező, mintha csak az isteni megbocsátást jelképezné, ügyet sem vet (az egyébként ránk is veszélyes) bóraxos vízzel felszerelkezett embertársainkra, így több mint ezer éve élvezhetjük áldásos hatásait.
Ami aranyat ér: a Salátaboglárka
Az arannyal versengő, aranyverselő, vagy aranyfű a ma salátaboglárkaként (latinul: Ranunculus ficaria) ismert sárgás szirmú virágot jelölő népi elnevezések. Bár nem túl nagyigényű, egyszerű virág, mégis kincset ér a gyógyászatban, hiszen olyan kellemetlen betegségek kiváló gyógyszere, mint az aranyér, vagy a skorbut.
Két szent is rá szavazott: a Kankalin
A legenda szerint mikor Szent Péter leejtette a mennyország kulcsát, az gyökeret verve kankalinná változott. Erre bizonyságul szolgálhat a kankalin virágzata, mely valóban egy kis kulcscsomóra emlékeztet. Épp formája miatt adta neki a Hymelslossel (égi kulcs) nevet Hildegard von Bingen, a rupertsbergi zárda főnöknője a XII. században, mely név aztán számos nyelvben tovább élt.
A szerelem és a tavasz hírnöke: az ibolya
Az antik mítosz szerint az ibolya, azaz annak latin elnevezése, a viola az Io névből ered. A görög főisten Zeus állítólag annyira szeretett egy Io nevű ifjú szüzet, hogy féltvén őt felesége haragjától, inkább üszővé változtatta a lányt, amely ezután mindig egy ibolyamezőn legelészett. Emiatt évszázadokon át az ibolya a termékenység, elsősorban pedig a szerelem jelképe lett.
